Negatívból pozitív hajtóerő

A stressz eredendően magyar „találmány”, Selye János endokrinológus a múlt század harmincas éveiben fedezte fel, a gyomor- és nyombélfekély, valamint a nyirokszervek megbetegedése kapcsán. Az általa stressznek nevezett jelenség a szervezetünk reakciója minden olyan ingerre, mely kibillent minket egyensúlyi állapotunkból és védekezésre kényszerít.
» A pozitív stressz nyomában

 

A stresszt nem lehet megkerülni, a mindennapjaink része, a legtöbben egy olyan jelenséggel azonosítják, amivel szemben védtelenek vagyunk és kizárólag csak káros hatása lehet. A tartós stressz (distressz) valóban hátrányos lehet egy munkahelyen, nemcsak az egyént, de a kollektívát is előbb vagy utóbb kikezdheti. Számos mentális és lelki probléma forrása is lehet, melyek előbb vagy utóbb fizikai formában is megjelennek, és alkalmatlanná tesznek a munkavégzésre fejfájás, alvászavar, fokozott kimerültség és egyéb pszichoszomatikus megbetegedések következtében. (A „pszichoszomatikus” szó voltaképpen a stressz szinonimája… – a szerk.) A vezetőnek fokozottan kell figyelnie arra, mennyire stressztűrőek munkatársai, többféle munkahelyi stresszkalkulátor-megoldás is elérhető. A stressz bizonyos helyzetekben el- és kikerülhetetlen, minden olyan munkaköri helyzet lehet stresszforrás, amelyet unalmasnak és a személyes integritás számára fenyegetőnek érezhet egy alkalmazott, de ide tartoznak a frusztrációs munkahelyi helyzetek is, melyek meghaladják erőforrásait.

Minden attól függ hogyan viszonyulunk a stresszt kiváltó helyzethez

A stressz nem ellenség, csupán a szervezetünk reakciója a környezet változásaira, az emberi alkalmazkodóképességünket segítené a változó körülmények között. Lehet tehát pozitív is, ez az eustressz, amikor nem a káros hatásait tapasztalhatjuk meg, hanem személyes fejlődésünket szolgálja.

Serkentőleg hathat vészhelyzetek elhárításában, de akár munkahelyi problémák megoldásában is. Tekinthetünk úgy is a stresszre, mint a tűzre: ha korlátozzuk és ellenőrzésünk alatt tartjuk, a hasznunkat szolgálja. Stresszmentes élet nem létezik, hiánya ha nem is halál, de szociopátia-gyanús.

A pozitív stressz alkotó energiáink ki nem apadó forrása, cselekvésre és küzdelemre hajt minket. Ilyen, amikor vizsga vagy egy előadás előtt izgulunk, ami jó jel, mert segít abban, hogy kihozzuk magunkból a maximumot (nem a félelemre gondolunk, hanem a motiváló egészséges változatára). Megemeli a pozitív stressz az adrenalinszintünket, így növeli a teljesítményünket, éberséget okoz, gyakorlatilag a túlélésünk eszköze volt a múltban – és az ma is az. Az eustressz, szemben a negatív változatával, csak rövid ideig működik, a distressz hosszabb távon tudja rombolni egy ember életét.

Hogyan építhető be a pozitív stressz a mindennapokba? Olyan szituációkat kell keresni, melyek komfortzónánkon túl esnek. Olyan feladatokat is be kell vállalni, amelyek kellemetlennek vagy ijesztőnek hangzanak első hallásra, a pozitív stressz segít a fókuszálásban, és így a legjobbat tudjuk majd nyújtani. Felgyorsítja a gondolkodásunkat, stimulálja izmainkat és rövidebbé teszi a reakcióidőnket is. Minden attól függ, hogyan tudjuk kezelni a stresszt kiváltó helyzetet, a stresszkezelést viszont lehet és kell is tanulni.

A pozitív pszichológia az optimális emberi működés tudománya

Kulturálisan is elmondhatjuk, hogy mi magyarok alapvetően negatívan, problémacentrikusan gondolkodunk. Általában a problémáinkat, az elénk gördülő akadályokat és a fennálló nehézségeinket állítjuk a beszélgetéseink fókuszába. Sokszor örülünk annak, hogy a környezetünk meghallgat minket, és valakivel megoszthatjuk a bánatunkat. A rövidtávú megkönnyebbülés után viszont ráébredünk, hogy a körülöttünk lévő helyzet mégsem változott. Hogy az életünkben változás történjen, pozitív irányt vegyen a gondolkodásunk, szükségünk van arra, hogy eltérjünk a megszokott, sémaszerű működésmódtól.

A tipikus dolgozók

62%-a nem jelezte stresszét a közvetlen vezetőjének
65%-a jelezte, hogy a vezetője elvárja, hogy munkaidő után is elérhető legyen
48%-a gondolja, hogy a feszültség fő okozója a túl sok munka

(Forrás: CareersinAudit.com, „Survey Results: Stress!”, 2017.)

Ezzel a témakörrel foglalkozik a pozitív pszichológia, melyet az élet minden területén érdemes alkalmazni. Célja olyan tényezők feltárása és támogatása, amelyek elősegítik az egyének, a közösségek és a társadalmak gyarapodását és fejlődését. Az emberek számára a munkahelynek kellene biztosítania azt a közeget, ahol a munkavállalók átélhetik a velük szemben megnyilvánuló pozitív hozzáállást, legfőbb értékeik előtérbe helyezését, kamatoztatását és az erőforrásaikra való fókuszálását, ami sikeressé teszik őket a munkájukban.

A munkavállalók többsége sajnálatos módon nincs kellően tisztában a személyes erősségeivel, képességeivel, így kerülnek nem megfelelő munkakörbe, szervezetbe, ahol nem érzik jól magukat, nem tudnak kiteljesedni. Vezetőként ezért is fontos arra törekedni, hogy megismerjük és megértsük a beosztottak pozitív, adaptív, kreatív és érzelmileg kiteljesedést nyújtó sajátosságait. Ezen viselkedések feltérképezésével a vezető képes megfelelően motiválni és sikeressé tenni a beosztottjait, akik ezáltal eredményesek, elégedettek és elkötelezettek lesznek.

Alapvető fontosságú az a felismerés, hogy a saját sikerekből a legeredményesebb tanulni. Ha van olyan, ami már egyszer működött, akkor abból más helyzetben is erőt meríthetünk, hiszen a sikerek adnak önbizalmat, és visznek minket előre. Sok munkavállalónak szüksége van vezetője megerősítésére, visszajelzésére, ebből erőt és önbizalmat meríthet a következő feladat sikeres elvégzéséhez. A gyakorlatra viszont az jellemző, hogy a vezetők nem adnak kellő és megfelelő visszajelzést a beosztott viselkedésével és munkájával kapcsolatban. Rengeteg szervezetnél jön elő e hiányosság a teljesítmény, fluktuáció, eredményesség értékelése folyamán.

A pozitív pszichológia hatására nemcsak a beosztottak, de a vezetők is képesek lesznek előtérbe helyezni a pozitív érzelmeiket és erőforrásaikat, melyek felhasználásával fejlődhetnek, növekedhetnek az életük minden területén. Emellett abban segít, hogy felismerjék és rendszeresen alkalmazzák meglévő erősségeiket, aminek eredményeképpen élénknek, energikusnak érezhetik magukat és így teljesítményük nő a munkahelyen, és jóllétük is fokozódik. Megtanítja a szervezet tagjait arra, hogy előhívják a bennük lévő erősségeket és lehetőségeket, hiszen a megoldás bennük van.

Tölgyes László–Vasvári Fanni

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: email

Korábbiak - Pszichológia

HR News Today hírlevél

.

Közösségi média

ABOUT

Copyright © [current_year] [site_title] | Powered by Webforu

CONTACT US

500 Terry Francois St. San Francisco, CA 94158 +1-410-555-0134 | info@example.com contact@example.com

Scroll to Top